Lehetőség nyílt arra, hogy az UHU-kísérlet kezdeményezői személyesen találkozzanak Kapu Tiborral, az Ax-4 küldetés magyar űrhajósával, és együtt áttekintsék a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről végzett éjszakai videós megfigyelések gyakorlati tapasztalatait. A 2026. január 14-én megtartott találkozó különösen hasznosnak bizonyult, mivel segített megismerni az űrhajósok nézőpontját a kísérletet illetően. Tibor felidézte emlékeit attól a pillanattól kezdve, amikor először hallott az UHU-kísérletről és a FEF-jelenségekről, a felkészülési időszakon át egészen addig, amikor mikrogravitációs környezetben, az űrből szembesült a Föld légkörében zajló éjszakai elektromos aktivitás dokumentálásának gyakorlati kihívásaival.

A megfigyelési időablak megnyílásáig mind a kamerát, mind pedig az ISS kupola-ablakában rendelkezésre álló munkateret megfelelően elő kellett készíteni. A küldetés időtartamának megközelítőleg felében az űrállomás úgynevezett magas szoláris béta-szögű pályán repült. Ilyen körülmények között a kupola folyamatosan közvetlen napsugárzásnak van kitéve, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az éjszakai videós megfigyeléseket. A probléma kezelésére több kísérlet is történt, a találkozó pedig kiváló alkalmat adott annak megvitatására, miként látják ezt a helyzetet az űrhajósok, illetve hogy a jövőben milyen további megoldási elképzelések lehetnek érdemesek a kipróbálásra.

A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hatékony kommunikáció a siker egyik kulcstényezője. Bár az UHU-kísérlet nem igényel különösebben összetett műveleteket az űrhajósok részéről, a feladat pontos végrehajtásához elengedhetetlen a kamera beállításának gyakorlása, valamint a Kupolában való gyors eligazodás képessége annak érdekében, hogy a megfigyelési célpontok könnyen azonosíthatók legyenek. Az űrhajósok gyakran még a kijelölt kísérletek végrehajtása során is szereznek hasznos, új tapasztalatokat, illetve tanulnak egymástól. Váratlan helyzetek, bizonytalanságok azonban így is akadhatnak. Az űrállomás és a földi tudományos csapat közötti közvetlen kommunikáció lehetőségének megléte ezért különösen kívánatos. Hatványozottan igaz ez olyan küldetések esetében, ahol a legénység feladatai között első ízben szerepel éjszakai földmegfigyelés.