Bevezető

Az előfordulási gyakoriságot és a jelenségek fényességét is figyelembe véve a vörös lidércek észlelésére van a legnagyobb esély. Emiatt az alábbiakban elsősorban a vörös lidércek fényképezéséhez szükséges alapvető ismereteket, megfontolásokat vesszük számba és gyakorlati tippeket is adunk.

Valamennyi FEF jelenség, így a vörös lidérc is egyrészt kevesebb, mint egy másodpercre villan csak fel, másrészt csak a célterület körülbelüli iránya határozható meg, a jelenségek megjelenésének pontos helye és ideje nem. Emiatt esélytelen arra számítani, hogy észrevéve a villanást odairányítjuk a kamerát és exponálunk. Addigra a lidércünk már el is illant.

Előre be kell tehát állítani a kamerát és sorozatfelvétel vagy videófelvétel üzemmódban folyamatosan rögzítve csíphetjük el ezeket a felvillanásokat valamelyik fotón vagy képkockán, ha egy kis szerencsénk is van.

A kamera beállítása

Alkalmas-e a kameránk rá, hogy vörös lidérceket fényképezzünk vele? Igazán jó minőségű felvételeket vörös lidércekről is leginkább egy profi fényképezőgéppel lehet készíteni, de manapság akár már egy közepes képességű mobiltelefonnal is eséllyel próbálkozhatunk lidércet fogni. Ez az jelenség előfordulásának a dokumentálására már alkalmas, a kihívás teljesítésének az öröméről nem is beszélve. 

Minden fényképezőgép, kamera, mobiltelefon kamera, sőt kamera alkalmazás a mobiltelefonon más és más képességű, ezért néhány általános szempontot adunk meg kiindulási támpontként egy esélyesen sikeres első észleléshez. A kamera optimális beállításait ezután további tapasztalatok szerzésével, kitartó próbálkozással lehet megtalálni. Mobiltelefonoknál a beépített kamerák paramétereiről részletesen pl. a https://www.camerafv5.com/ adatbázisában lehet tájékozódni.

A kamera képességének a tesztelésére egy felhőtlen tiszta éjszaka égbolt a legalkalmasabb. Érdemes rögzíteni az eszközünket a bemozdulásmentes, jó kép minőség elérése érdekében pl. egy állványon. Irányítsuk a kamerát nem sokkal a látható horizont fölé. A legtöbb esetben hasonló irányban tudunk majd vörös lidérceket is fényképezni.

A lidércfogásra olyan beállításokkal van esélyünk, amelyekkel a kapott fényképen vagy egy-egy videófelvétel képkockán több csillag is látható, mégpedig a fényesebbek mellett jó pár a halványabbak közül is. A sikernek nem szükséges feltétele, de kifejezetten biztató, ha a felvételen olyan csillagokat is látunk, amelyeket szabad szemmel nem. Emellett az éjszakai égboltnak kellően sötétnek kell lennie. Más szóval úgy kell elég sok csillagot látni a felvételen, hogy a kép egyúttal magas kontrasztú is legyen.

Néhány tipp ehhez kapcsolódóan:

• Mobiltelefon esetében megfontolható egy funkciókban gazdagabb kamera alkalmazás telepítése.
• Állítsunk be nagy képméretet, hogy a felbontás magas legyen.
• A vakut kapcsoljuk ki.
• Az automata beállítások (akár az éjszakai mód beállítás is) nem mindig hozzák ki a maximumot a gépből. Egy próba-képet megér a dolog, hogy össze lehessen hasonlítani más beállításokkal. Leggyakrabban azonban a kézi beállítással előbbre jutunk.
• Fókuszáljunk a végtelenbe. A vörös lidércek észleléséhez a felhők fölé kell látni, így az események egészen biztosan messze lesznek tőlünk.
• A próbálkozásoknál érdemes feljegyezni a beállításokat (célszerűen azt, ami más, mint az alapértelmezett) és hogy hány kép készült ezekkel. Később, pl. nagyobb képernyőn visszanézve így könnyen azonosítható, hogy a legjobb kép milyen beállításokkal készült. Elvileg a rögzített képfájlból is kiolvasható sok beállítás, de a feljegyzés rögtön kéznél van és jó áttekintést ad már kísérletezés során is, hogy milyen beállításokkal próbálkoztunk addig.
• Az ISO érték (érzékenység) minél nagyobb, annál érzékenyebbre állítható a kamera, azaz kisebb fényességű objektumok (pl. halványabb csillagok) is kivehetőek lehetnek a képen. Ez az éjszakai fotózásnál előnyös lehet, ugyanakkor nagy ISO értéknél a kép zajosabb (szemcsésebb) is lesz. Egy kevés zaj még elfogadható, ha ezzel növelni tudjuk az esélyeinket akár halványabb lidércek fényképezésére. A túl nagy zajban azonban már elveszik a jel.
• Világosabbá tehetjük a képet a zajosság jelentősebb növelése nélkül, ha több fényt engedünk a lencsébe. Alacsonyabb ISO értéknél ezért hosszabb exponálási időt (záridőt) kell beállítani, hogy elég fényes legyen a kép. A záridő beállításnál az 1/x értéknél az x legyen minél kisebb, vagy ha hosszú exponálási időt lehet beállítani (long exposure), akkor több másodpercnyi exponálásra lehet szükség. Vigyázat: ha túl sokáig exponálunk, akkor a kamera összegyűjti az egyébként talán halvány szórt fényt is és kép túl világos lesz. Ez rontja a kontrasztot és így elfedheti a vörös lidérc fényét a képen, ami elkerülendő.
  
• Általában elérhető expozíciókompenzáció (EV) beállítás is, amit +1,+2, stb. értékre állítva tovább világosítható a felvétel, ha szükséges.
• A profi gépeknél/telefonoknál egyéb beállítások is elérhetők lehetnek. Ezek közül a képintegrálás funkció ellenőrizendő, ha ilyen elérhető. A kamera ilyenkor több képet készít egymás után, majd ezeket összefésüli egybe, így csökkenti a kép zaját vagy teszi lehetővé egyszerre a nagyon fényes és nagyon sötét képrészek jó minőségben való megjelenítését (pl. HDR funkciónál). Éjszakai fényképezésnél lehet használni a képintegrálást, hogy több fényt gyűjtsön a kamera és pl. több csillag látszódjon. Azonban javasolt legfeljebb mindössze néhány képkockát integrálni csak, különben megint csak túl világos lesz a kép. Különösen számít ez vörös lidércekre való vadászatkor. Hosszabb képintegrálás esetén is lehet jó lidércfelvételt készíteni, de ehhez szerencse is kell. Ha a lidérc a képintegrálási idő elején tűnik fel, az utána összegyűjtött szórt fény el tudja fedni a részleteit, de akár az egész jelenséget is. Ha a képintegrálási időablak vége felé tűnik fel a lidérc, akkor a fénye az addig integrált háttérfényesség előtt viszonylag élesen lehet látható.

Az észlelési hely

Egy ideális észlelőhelyről bármely irányban úgy láthatjuk a távolban a természetes horizontot, mintha az óceán nyílt vizén lennénk. Ilyen hely lehet sík területen akár egy épület teteje is, vagy a környékből kiemelkedő magaslat, kilátó torony.

Gyakrabban szembesülünk azonban azzal, hogy egy helyről legfeljebb néhány irányban látható így a horizont. Érdemes tehát több észlelőhelyet is keresni a környékünkön úgy, hogy bármilyen irányban is adódik észlelési lehetőség, legyen egy alkalmas helyünk, ahonnan abban az irányban jó a kilátás.

Ha valamilyen irányban nem is látjuk a távoli horizontot, bizonyos távolságra attól még ellátunk. Lehet olyan célpontunk, amelyet erről a helyről is meg tudunk figyelni. Érdemes felmérni, hogy egy-egy irányban milyen emelkedési szögtől kezdődően látjuk az égboltot. Ennek a legalacsonyabb szögnek az értéktől függ, hogy legfeljebb milyen távolságban levő zivatarok fölött figyelhetünk meg pl. vörös lidérceket.

A látható horizont emelkedési szögét a legegyszerűbben a saját öklünk segítségével is megbecsülhetjük. Nyújtsuk ki magunk elé a karunk, szorítsuk ujjainkat ökölbe és tartsuk az öklünket függőlegesen úgy, hogy a teteje a vízszintes irányba álljon. Ez az irány a 0° emelkedési szög.

A perchance.org/ai-text-to-image-generator használatával generálva.

Erre ráhelyezve a másik kinyújtott kezünk öklét, annak a teteje a kb. 10°-os emelkedési szöget jelzi. Minden további ököl ráhelyezéssel kb. 10°-ot emelünk, így a látóhatár emelkedése nagyjából megbecsülhető. A folyamat lényegét ez a videó mutatja be, ahol a készítő a hold emelkedési szögének meghatározását mutatja be.

https://www.youtube.com/watch?v=t1FIcQlWb2M

Egy részletesebb ismertetése a kezünkkel való szögmérésnek ebben a videóban található:
https://www.youtube.com/watch?v=MouSY1OXuak&t=99s

Milyen távolságig tudunk zivatarok fölötti vörös lidérceket megfigyelni egy irányban, ha a horizont emelkedési szöge abban az irányban pl. 10°? Ebben segít az alábbi táblázat.

Készítette: Daniel Scerba

A táblázat 2. blokkjának 4. oszlopa mutatja, hogy milyen emelkedési szögtartományban jelennek meg a vörös lidércek különböző távolságban levő zivatarok esetén. Ha a horizontunk 10°-nál húzódik, csak afölött észlelhetünk, tehát a teljes megfigyelési szögtartománynak 10° fölé kell esnie. Ez akkor teljesül, ha a zivatar 200 km-re vagy ennél közelebb van hozzánk. Ha a horizont 5°-on áll, akkor akár 350 km-re levő zivatar fölött is a teljes magasságtartományt beláthatjuk, amelyet a vörös lidércek általában elfoglalnak.

Zivatarok keresése

Vörös lidércek megjelenését olyan villámkisülések válthatják ki, amelyekben az átlagos villámnál tapasztalhatóhoz képest jóval több elektromos töltés helye változik meg felhőzetben. Leggyakrabban ez olyan lecsapó (felhő-föld) villámoknál következik be, ahol jelentős negatív töltés kerül a földfelszínről a zivatarfelhő magasan húzódó rétegeibe.

Ilyen villámok viszonylag ritkán következnek be, világátlagban percenként néhányszor. A többszáz km kiterjedésű, ún. mezoskálájú nagy zivatarrendszerekben gyakoribbak. Alkalomszerűen ugyanakkor a kisebb, néhányszor 10 km-es kisebb zivatarban is előfordulhat egy-egy ilyen.

Ennek megfelelően megjelenhet vörös lidérc néha egy-egy kisebb zivatarcella fölött is, de nagyobb valószínűséggel és gyakrabban inkább nagyobb, erős elektromos és villámaktivitást mutató zivatarrendszerek, zivatarláncok kiterjedt felhőzete fölött figyelhetjük meg őket. Ilyeneket kell tehát keresnünk azon a területen belül, amelyet meg tudunk figyelni az észlelőhelyünkről, legfeljebb kb. 800-900 km-es körzetben.

Az aktuálisan aktív zivatarok helyét villámfigyelő hálózatok weboldalain találhatjuk meg.

A meteologix.com oldalon régiónként láthatjuk a villámok helyét az utolsó egy órában, és lehetőségünk van rá is közelíteni a minket érdeklő aktív területre. A sűrű és gyakori villámlást mutató területek a legígéretesebbek vörös lidércek fényképezésére. Ilyeneket keressünk!

A lightningmaps.org oldal áttekinthetőbb és kényelmesebben kezelhető térképfelületen jeleníti meg a villámokat, azonban ez egy közösségi villámészlelő hálózat adatait (blitzortung.org) használja, így nem szolgáltat egyformán megbízható adatokat a Föld minden területéről. Mindenesetre Európa és Észak-Amerika a jól lefedett területek között van.

Kiemelhető még a windy.com oldal is, ahol az ‘Időjárás radar’, ‘Műhold’ és ‘Radar+’ felületeken a villámaktivitást is követhetjük. Ez a weboldal számos hasznos szolgáltatást nyújt, azonban a legutóbbi villámhelyek nem annyira jól láthatóan jelennek meg. A ‘Zivatarok’ felületen a villámaktivitás gyakoriságtérképét láthatjuk, illetve ennek előrejelzését is megtekinthetjük előfizetéssel 1 órás lépésekben, anélkül 3 órás lépésekben. Ezzel képet kaphatunk róla, hogy várhatóan meddig tarthat még ki egy-egy zivataros terület aktivitása, illetve merre mozog egy zivatarzóna.

Ha valamelyik szolgáltatással ígéretesnek tűnő zivataros területet találtunk, akkor annak távolságát közelebbről is meghatározhatjuk a windy.com weboldal segítségével. Az egyszerűbb (de durvább becsléshez a beállításoknál kapcsoljuk be a hosszúság és szélességi rács megjelenítését (lat lon grid). Egy foknak megfelelő távolság két pont között 110 km. A pontosabb távolságméréshez használjuk az oldal ‘Távolság és tervezés’ funkcióját. Kattintsunk a észlelőhelyünkre, majd a zivatar helyére. A pontok távolsága azonnal leolvasható az oldal alján.

A zivatar északtól mért irányának (azimutjának) a meghatározásához több weboldal is kínál segítséget, pl. ez:  http://cosinekitty.com/compass.html

Szükségünk van az észlelőhely koordinátáira, amit pl. a windy.com oldal térképén egy jobb kattintás után rögtön a vágólapra másolhatunk. Ez a referencia pontunk (a fent javasolt azimutszámító oldalon az ‘A’ pont). A zivatar koordinátáit hasonlóképpen nyerhetjük ki (ez lesz a ‘B’ pont) és így az cél azimutot kiszámíthatjuk.

A zivatar iránya és távolsága egyértelművé teszik számunkra, hogy egy adott észlelőhelyről tudunk-e egyáltalán fölötte vörös lidérceket megfigyelni. Ha igen, akkor a távolság alapján meghatározható az az emelkedési szögtartomány, amelyen belül pl. a vörös lidércek felvillanása várható, és amelybe a kameránkat vagy a mobil telefonunkat a sikeres észleléshez irányítanunk kell. Ebben segít az alábbi táblázat.

Készítette: Daniel Scerba 

A táblázat első oszlopában kikereshetjük a zivatar távolságát, és a második oszlopban az ehhez tartozó emelkedési szögbe kell állítani a kameránkat. Célszerű meggyőződni róla, hogy a kamera optikájának a látószögébe ténylegesen belefér a jelenségek várható emelkedési szögtartománya, amit vörös lidércekre a táblázat második 2. blokkjának 4. oszlopa mutat. Az optika látószögét a leírása tartalmazza. Mobiltelefonoknál a beépített kamerák és optikák paramétereiről részletesen pl. a https://www.camerafv5.com/ adatbázisában tájékozódhatunk.

Hiába van azonban jónak ígérkező és meg is figyelhető célpontunk, ha a célirányban pl. Felhők akadályozzák a zavartalan rálátást. Az ezzel kapcsolatos  esélyekről is tájékozódhatunk még az otthonunkból is.  Pl. a windy.com weboldalon elérhető a ‘Felhők’ réteg. Infravörös (IR) műholdképek segítségével, amelyek a felhőtető hőmérsékletét mutatják, szintén megállapítható, hogy húzódik-e felhőzet a megfigyelőhely és kiszemelt zivataros terület között. A windy.com weboldalon elérhető a ‘Műhold’ rétegen ezt követhetjük kb. 1 órára visszamenően, és itt még a villámaktivitás is megjeleníthető. Sűrű közbeeső felhőzet esetén nincs esélyünk érdemi észlelésre. Szakadozott felhőzet mellett esetleg próbálkozhatunk. Számos felvétel készült már vörös lidércekről, ahogy azok a felhők között, akár egy vékony felhőzet mögül átszűrődően voltak megfigyelhetők. 

Ha az IR műholdfelvételen azt látjuk, hogy a kiszemelt zivatarban a felhőtető helyenként gyors lehűlést, kiterjedést és villámaktivitást is mutat, akkor fejlődő zivatarral van dolgunk. A vörös lidérceket keltő óriásvillámok a zivatar mindegyik villám-aktív szakaszában előfordulhatnak, de leggyakrabban a legnagyobb, legimpozánsabb lidércek a kiteljesedett, érett zivatar késői életszakaszában jelennek meg. Ilyenkorra jelentős töltésmennyiség halmozódhat fel a zivatar aktív cellák mellett/előtt vagy mögött szétterülő, úgynevezett rétegfelhőzetében. Az időjárási radar képeken ezek a területek kiterjedten közepesen magas, 30-40 dBZ körüli reflektivitást mutatnak az aktív cellák felhőcsúcsainál valamivel alacsonyabb magasságokon. Ezek a területek a windy.com oldalon az ‘Időjárás radar’ és ‘Felhőtető magasság’ felületek vizsgálatával jól azonosíthatók. Az aktív zivatarcellák közelében a rétegfelhőzetet behálózó és lecsapó óriás kisülések a vörös lidércek leggyakrabb keltővillámai. Mindez azt jelenti, hogy a már javában aktív zivatarok megfigyeléséhez is érdemes elindulni az észlelőhelyre, ha egyébként várhatóan jó rálátásunk van a zivatar fölötti légkörre.

Észlelés

Az észlelőhelyen szükségünk lesz egy iránytűre célirány betájolásához. Célszerű egy állványt alkalmazni a felvevőeszköz stabilan tartásához. Az észlelési lehetőég több perctől akár több óra hosszan is fennállhat és az éjszakák még nyáron is hűvösek lehetnek. Különösen az eltökélt észlelőknek érdemes erre felkészülni. Praktikus, ha valamilyen módon hozzá tudunk férni a meteorológiai információkhoz, így a kameránkkal követni tudjuk a zivatar mozgását az éjszaka folyamán, vagy másik célpontra válthatunk, illetve az aktivitás lecsengésével befejezhetjük az észlelést.

A legfontosabb a biztonság! Óriásvillámok által kiváltott fényjelenségeket kívánunk észlelni, de az óriásvillámok bennünket is veszélyeztethetnek. Ha közel van a zivatar hozzánk (~20-30 km) és halljuk a mennydörgést, akkor már nem vagyunk teljes biztonságban. Mihamarabb védett helyre vissza kell vonulni.

Többnyire azonban távoli zivatarok fölötti fényjelenségeket igyekszünk felvenni, így ezektől nem kell tartanunk.

Különösen a felvételek tudományos kiértékelése szempontjából fontos, hogy rendelkezzünk amennyire csak lehet pontos időinformációval és ismerjük a megfigyelési hely koordinátáit is (ún. metaadatok). Kérjük, hogy az észlelések előtt vagy után közvetlenül készüljön egy fotó vagy képernyőkép az aktuális GPS időt (legalább másodperces pontossággal) és helyet (beleértve a tengerszint feletti magasságot is) mutató képernyőről. A legtöbb mobiltelefonon található olyan alkalmazás, amely ezeket az információkat megjeleníti. Navigációs alkalmazásokban többnyire van ilyen funkció, de a GPSTest App (vagy hasonló) erre tökéletesen alkalmas. Ennek a segítségével utólag is könnyen meghatározható a felvevőeszköz belső órája (a felvételek időpontja) és a világidő közötti esetleges időkülönbség.

Maga az észlelés nem bonyolult, különösen ha jól fel vagyunk készülve. A kamerán alkalmazzuk a szükséges beállításokat sorozatkép vagy videófelvétel üzemmódban, célirányba fordítjuk a zivatar helye szerint azimut és emelkedési szögnek megfelelően és elindítjuk a felvételt. Ezután csak várakozni kell, a kamera teszi a dolgát.

A helyi aktuális körülményeknek megfelelően szükség lehet alkalmazkodásra, a kamerabeállítások módosítására. Párás levegőben több lehet a szórt fény (különösen holdfényes éjszakán, ami miatt pl. rövidebb exponálási idő beállítása válhat szükségessé, de lehet, hogy az ISO értéket is csökkenteni kell (vagy éppenséggel növelni lehet) némileg a kép zajossága szerint.

Közben ellenőrizhetjük a zivatar mozgását és aktivitását, és szükség esetén igazíthatunk a kamera állásán.

Ha maga a zivatar a horizonton túl van, elképzelhető, hogy még a villámfényeket sem látjuk. Mégis, a nagy magasságban megjelenő vörös lidérceket elcsíphetjük, ha jól állítottuk be a kamerát.

Amennyiben a zivatarbeli villámok fényei által megvilágított felhők felvillanásai is láthatók, és ezeket a kamera kijelzőjén is látjuk, az megerősítő jele annak, hogy a kameránk az alkalmazott beállításokkal vörös lidércek felvételére is alkalmas lehet.

A várakozás időben megpróbálhatjuk magunk is észlelni a jelenségeket a saját szemünkkel. Kitartónak kell lennünk, mivel a jelenség bekövetkezésének ideje is pontos iránya nem határozható meg előre. Bár a sötét égen a vörös-lila-kék színek pillanatnyi felvillanása nem vehető észre nagyon könnyen, a sötéthez alkalmazkodott szemmel nem is teljesen reménytelen vállalkozás – többeknek sikerült már.

Javasoljuk, hogy az észlelésről, a tapasztalatokról készüljön rövid feljegyzés akár már helyben is. Ezek is segítséget jelenthetnek az észlelés kiértékelésénél, illetve szívmelengető részleteket adhatnak az észlelési tapasztalatokhoz.

Más FEF jelenségek észlelése

A fentiekben leginkább a vörös lidércek észleléséhez alkalmas megfontolásokat ismertettünk. Itt röviden kitérünk rá, hogy némely egyéb FEF jelenségek észlelése mennyiben különbözik ettől. (Nem nagyon.)

A kék emissziók (pixel tündérek és kék nyalábok) megfigyeléséhez jó rálátás kell a zivatarfelhőre, mivel ezek a fényjelenségek a zivatarfelhő tetején, illetve ahhoz közel jelennek meg. Ráadásul a kék fény a légkörben könnyen szóródik, így nagy távolságban ezeket nehezebb fényképezni. A villámfények nagyon erősek lehetnek, elfedhetik a kék fénykibocsátást. Ha kék emissziókat szeretnénk fényképezni a kamerát érzékenyre kell állítani. Ne lepődjünk meg, ha a villámok fényei telítik a felvételeket. Ha előfordulnak, akkor csak a fényes villámlások között megjelenő kék emissziók (különösen a pixel tündérek) kerülhetnek lencsevégre.

A gyűrűlidérc (elve) a legrövidebb de egyben a legnagyobb méretű eleme a FEF jelenségkörnek. A kereskedelemben kapható fényképezőgépek közül csak a felső kategóriába eső modellekkel van esély az észlelésére. Nagy mérete miatt (akár 200-300 km-es átmérő), a távolabbi zivatarok felett megjelenő különösen fényes egyedekről készíthető olyan felvétel, amelyen teljesen vagy legalább nagy részben láthatók. A képek digitális javítása nélkül csak nagyon ritkán azonosíthatók.

Utófeldolgozás

A legtöbb esetben jóval kevesebb, mint egy másodpercig tartó felvillanásokat nehéz észrevenni, annál könnyebb elsiklani fölöttük. Csak a felvételek utólagos, képről képre, képkockáról képkockára történő átnézése után jelenthető ki, hogy sikeres volt az észlelési kísérlet vagy sem. A videófelvételt vagy a képeket esetlegesen érdemes digitálisan javítani, hogy akár a halványabb fényfelvillanások is könnyebben felfedezhetőek legyenek. (Az eredeti képeket is kérjük őrizzék meg ilyen módosítások esetén.)

Ez az utófeldolgozási szakasz is kitartást és állhatatosságot kíván, különösen hosszú észlelések alkalmával keletkezett nagy méretű észlelési anyag esetén. Ha erre nincs kapacitás, az AX4 küldetés alatti nyers videók és képsorozatok átnézését megoldjuk, ha megkapjuk ezeket (‘Felhívások’ (link) menüpont).

Megosztás

Az AX4 küldetés ideje alatt készült, FEF jelenségeket tartalmazó felvételek, metaadataok és tapasztalatok megosztását az UHU projekttel (‘Felhívások’ (link) menüpont), de az észlelői közösséggel is jó szívvel vesszük és köszönjük! Pl. a Facebook “International Observers of Upper-Atmospheric Electric Phenomena” (https://www.facebook.com/groups/376355972487572/) nevű nemzetközi észlelői csoportjában vagy a NASA Spritacular (https://spritacular.org/) kezdeményezésének keretében erre minden további nélkül lehetőség van.

További információk

A FEF (TLE) jelenségek észlelésére vonatkozóan további információk és útmutatók találhatók az interneten.

A Spritacular oldal on található ajánlások
https://spritacular.org/blog/how-to-photograph-sprites-78f04a415weciae6

Útmutató vörös lidércek észleléséhez a ‘Science Out There’ Youtube csatornán
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=z9BpiQwaSZ8

Általános tanácsok az éjszakai égbolt fotózásához
https://www.canon.hu/get-inspired/tips-and-techniques/night-sky-photography-tips